Hollandiai tapasztalatok

1999-ben az indulo világbanki képzési projekt keretében több tanártársammal,és minisztériumi potenssel egyetemben egy hetes Hollandiai tanulmányuton vettem részt ahol a nyugat-europai szakképző iskolákban folyo képzésekről volt alkalmam benyomást szerezni.(kollegáim Írországban,Nagy Brittanniában illetve Kanadában is résztvettek hasonlom kurzuson,hasonló tapasztalatokról beszámolva).Miután nálunk ekkor indul be néhány iskolában(igy a miénkben is) kisérletképpen a moduláris képzés(ami nem teljesen azonos a jelenleg bevezetésre került modellel),így ezen látogatásnak az (is)lett volna a szerepe,hogy tanítási,tanulási technikákat sajátithassunk el,és hogy ennek a mai napig nem sikerült eleget tenni,annak okairól a beszámoló olvasása után döntsön a Kedves Olvasó.
Nos,maga a szakképzés hasonlo szisztémájú intézményrendszerben folyt,mint amit jelenleg nálunk probálnak bevezetni.Nálunk Térségi Integrált Szakképző Központok néven szerepelnek ezek,ott egyszerűen csak Központi Szakképző Központnak nevezik ezeket az intézményeket,melyek egy-egy nagyobb városban,vagy régióban,az azonos szakmacsoportban tanulók képzését(elméleti és gyakorlati) vállalta fel.Ez azt jelenti,hogy az alapképzést, az általános képzést meghagyták helyi szinten az alsobb szintű iskolákban,illetve gimnáziumoknak nevezett középfoku intézetekben,és a már szakmát választó tanulok utoló két éves képzése zajlik ezekben a központokban.(én egy faipari és vegyipari-környezetvédelmi szakmacsoportot képző Eindhoveni iskolában töltöttem el egy hetet,de elvittek Mastricht-ban illetve Delft-ben is egy hasonlo szisztémáju központba minket egy egy napra).
A heti órabeosztás hasonlo a haza rendszerhez,azzal a különbségel,hogy az elméleti és gyakorlati orák felosztása heti váltásban történt,tehát egy hétig csak gyakorlati foglalkozásaik voltak,majd a következő héten csak elméleti orákat tartottak.(ennek megfelelően,ha egy gyakorlati tanárnak a váltohéten nem volt esetleg orája,akkor azon a héten fizetett alapbéres szabadnapjai voltak,és forditva).A napi oraszám egy tanulora vagy tanárra leosztva is kb 7-8 ora volt,bár amikor kint jártunk emlitették,hogy az egyik szakmát teremhiány miatt délutáni oktatásban voltak kénytelenek oktatni,természetesen az ott tanito tanároknak,és tanulo diákoknak akkor délelőtt semmilyen más elfoglaltságot nem adva.(ez 12-18 oráig tartott).
Azokon a heteken,amikor tantermi,elméleti oktatást folyt,heti egy napon volt frontális osztálytanitás,uj ismeret átadó ora, abban a klasszikus modon,ahogy manapság is szokás hazánkban tanitani.A maradék négy napon már un.problémamegoldó illetve gyakorlo órák voltak,ahol az adott tananyagot minden diák egyéni haladási sebessége és tudása alapján dolgozta fel,tanári segitséggel.Ez kb a gyakorlatban ugy nézett ki,hogy a tanár minden héten az uj,elmondott tananyaggal kapcsolatban egy egy megoldandó problémát felvetett,melyből a tanulok egy-egy,számukra közel állo támát választva, a következő hétre felkészült.Ehhez igénybe vehetett telefont,internetet,könyvtárat vagy amit jonak látott,ebben nem volt megkötve a keze, a lényeg az volt,hogy a megoldásra illetve a problémamegoldások lehetséges modozataira saját magátol keressen ötleteket,lehetőségeket.A következő héten aztán a tanár ezeket a megoldásokat értékelte,illetve utmutatásokat adott arra,hogy ha valaki nem jutott el a megoldáshoz ennek mi lehetett az oka,vagy merre probálkozzon.Igy egy-egy probléma,téma megbeszélése,értékelése kb 1-2 hétet vett igénybe.Az értékelés során nem csak azt lehetett értékelni,hogy valaki elsajátitotta-e a tananyagot,illetve helyes eredményt kapott-e hanem azt is ha valakinél látszott az eredménytelenség esetén a belefektetett saját kutatómunka, a fáradság,az időráforditás.(igy hiába adott be valaki helyes megoldást,.ha annak lépéseiről nem tudott beszámolni-könyvből puskázta,és kitünő eredményt kaphatott az is,aki bár nem oldotta meg a problémát de a beadott munkájábol lehetett érezni a belefektetett munkát.)Igaz ez a tanár számára is pluszmunkát jelent,hiszen igy minden egyes tanulora külön kell figyelni,külön kell értékelni,de ez az ottani tanárleterheltség mellett azt mondták senkinek nem okoz nehézséget.(ott 99-ben a tanár heti oraszáma bár 26 óra volt,azonban semmilyen más adminisztrativ,iskolán kivüli,iskolamarketinges stb.munkát nem kell végezni a hazai helyzettel szemben).
Maga az ora menete,felépitése is eltért a hazai helyzetttől.Bár ott 50 perces orák voltak,azonban ez az idő csak az adott ora teljes idejét jelentette és nem azt az időt,emig egy tanárnak az adott teljes osztállyal foglalkoznia kell.Mit jelent ez?A gyakorlatban azt,hogy ha valamelyik tanuló az 50 perc letelte előtt befejezte az adott orára tervezett ismeretek feldolgozását,akkor a teremből nyugodtan távozhatott(és gyakorlatilag a következő ora kezdetéig az iskola területén a zsibongoban vagy a könyvtárban vagy az udvaron,internethelységben szabadon lehetett).Tehát az 50 perc csak a maximális időt jelentette egy támára és nem azt,hogy addig kötelező lefoglalni a tanulokat.
Bevallom ez is csak akkor derüt ki,mikor az orák alatt az ebédlőben tartózkodva többen megjegyezék a vendéglátoknak,hogy mit keres ennyi gyerek a zsibongoban meg az udvaron,és akkor magyarázták el,ezt a szisztémát.
Hazai körülmények között szocializálódott kollegáknak megjegyzem,hogy ilyen szisztéma bevezetésére nálunk nem látok lehetőséget,mivel a tanulok kulturális beidegződései nálunk ezt nem tennék lehetővé.Hollandiában,ha a tanulonak szabadideje volt,akkor a folyoson olvasgatott,beszélgetett,csocsozott,nálunk ugy hiszem inkább csak cigizne,törne zuzna,vagy szökni probálna az intézményől(tisztelet a kivételnek),és a tanáron többsége is rossz szemmel nézné a szabadon lézengő diákokat.
Maga az elméleti tanterem nem ugy néz ki mint nálunk,inkább ugy,mint nálunk egy informatikaterem.Magyarán minden tanári asztalon egy központi gép,projektorral,internettel,stb,és minden tanulói asztalon egy külön tanuloi gép(és nem is kakaobiztos,mert ott valamiért nem rongálják,ki tudja miért).A látott elméleti orák felépitése nagyjábol hasonlo volt,rövid elméleti bevezető,és táblavázlat után a tanulok,a gépekre telepitett szoftverek segitségével végeztek modellszámitásokat,elméleti és gyakorlati kisérleteket(nekünk.pl.falak szigetelését kellett modellezni hőátbocsájtási tényezők ismeretében,nagyon jo kis szoftver volt).Az orain feladatokat is a számitogépén megjelentetve kapta meg a tanulo,és kevés kattintással akár az internetes adatbázisban is keresgélhetett,ha esetleg egy-egy számitásnál vagy feladatmegoldásnál megakadt és elfelejtett dolgokat.(persze a tanár is ott volt ,meg a tankönyve is,igy szabadon választhatott a lehetőségek közül).Természetesen rákérdeztün,hogy ezek a programok honnan kerülnek a gépre,a válasz az volt hogy Hollandiában müködött egy olyan cég,amely kifejezetten oktatási célra fejleszt ki ilyen tudáscd-ket ,és nem csak általános témakörökben,hanem-amennyiben egy egy iskola erre igényt tart-speciális részterületek tanitására is(és mindez ingyen,szabadon másolhatóan,mivel ez a dolga!!!)(emlékeztetek mindenki arra,hogy ettől az évtől kezdve már a szobeli tételek megküldéséért is kemény pénzeket ohajt felszámolni kötelezően az NSZFI).Az iskolának saját hatáskörben is volt olyan embere,aki igény esetén ezek elkészitésével foglalkozott(őrá még rövidesen visszatérek).Szóval kötött témáju orákat láttunk,mégis fegyelem,rend és folyamatos munkavégzés folyt az orákan.
Érdekes volt a számonkérés a "dolgozatirás"modszere is.Természetesen ez sem papiralapon,hanem számitógépek segitségével zajlott. A tanulok a saját gépük előtt oldották meg a számitógépen kapott feladatokat,számpéldákat melyet a számitogép értékelt,és pontozott.Dolgozat előtt minden tanulo kapott egy kodszámot melyet a központi gép eltárolt a memoriájába,és minden tanuloi számitógép, a tanári gépbe berakott feladatokat tartalmazo cd-ről véletlenszerűen adta ki a feladatokat a tanuloknak,igy nehezen fordulhatott elő,hogy két egymás mellett ülö tanulo éppen egyanazt a példát oldja meg éppen egyidőben az adott feladatsorbol.Természetesen a már megoldott feladatokra adott időn belül bármikor visszatérhettek a tanulok,ha ugy érezték javitaniuk kell,de uj feladatot csak az előző feladat lezárását jelző tanuloi jelzés után osztott a gép.A tanár előre beállithatta a megoldásra szánt összidőt,igy a megkezdés után,ha eltelt ez az idő a számitógép automatikusan megállitotta a kitöltést,igy az elő nem fordulhatott,hogy egy-egy tanulo több időt kapott volna a feladat megoldására mint a másik.(ha meg valaki késve kezdte magára vethetett kevesebb ideje maradt).Maga az értékelés is gyorsan megtörtént,lehetőség volt arra(szöveges feladatnál)hogy a tanár a saját gépén ellenőrizze a megoldásokat és adjon rá pontot)de számpéldák esetén ezt a gép magátol is megtehette és ekkor a tanár számitógépén csak a kapott pontok és a megoldási százalékok jelentek meg a tanuloi kodszámokkal együtt.A kodszámok,és a nevek összevetése csak az értékelés után történt meg.(hogy ez miért volt előnyös?Mindenki beláthatja.Elmaradnak az otthoni,tulmunkás dolgozatjavitások,értékelések,másrész kihuzza a tanulok és szülök alól azt a hazai reklomálási gyakorlatot,hogy xy tanár pikkel a gyerekére,szivatja,stb)
És persze itt ismét volt egy fontos kérdés a csoportunkban,hogy ezeket a dolgozatokat,feladatokat mikor készíti el a tanár???Nos,megnyugtatlak kedves olvasom,ezeket NEM(vagy nem feltétlen) a tanár késziti.Emlitettem volt,hogy volt minden iskolában egy külön ezért alkalmazott szakember,aki ezzel foglalkozott.Magyarul ha xy kollega tudta hogy mondjuk ő csütörtökön dolgozatot akar iratni történelemből,akkor kb.hétfőn szolt ennek a kollegának,megmondva a témakört, a nehézségi fokozatot(1-5 ig voltak),esetleg néhány kérdést leadva neki,és a kollega csütörtökök reggelre elkészitette és cd-n odaadta a titkos,konyhakész akár azonnal a számitógépre tehető programot,kérdéssort.(kb napi 4-5 ilyet kellett készitenie ottjártunkkor,de már elég tekintélyes adatbázissal rendelkezett).Természetesen minisztériumi csoporttársunk nem átallotta megkérdezni,hogy mi van akkor ha valaki saját maga akarja ezt elkésziteni,van-e erre kapacitás,mire a hollandok csodálkozo arcal,mintha a kérdést sem értenék,rávágták,,hogy persze van mod rá,hazafele a villamoson a saját laptopján,minden tanár el tud rövid idő alatt egy ilyet sablon alapján késziteni.(és ekkor szembesültek a hollandok azzal a ténnyel,hogy a magyar tanári kar nem kap alapbol belépésekor munkaadojátol saját laptopot,illetve nem tud venni csekény félhavi fizetéséből akár egyet,szemben a kinti kollegákkkal).
Maga az év végi vizsgáztatás,már hasonlo szellemben rendszerben ment mint ami hazánkban is ismert,abban még a régi szobeli,gyakorlati irásbeli hármas dominált,azzal a kivétellel,hogy szinte minden gyakorlati feladat megoldásához modellezéséhez igénybe lehetett venni számitógépet,ha erre szükség volt.
(mi pl.ottjártunkkor belekostolhattunk tanuloként ebbe a rendszerbe a hét elején megkaptuk azt a gyakorlati feladatot,hogy képzeljük el,hogy a Rhone folyoba vegyi szennyezőanyag került,ami megnövelte a folyó nitrit tartalmát.Feladatunk az volt hogy a hét végére keressünk rá a megengedett nitrithatárértékekre,illetve keressünk rá megvalositható modszerekre leirásokra a nitrittartalom laboratoriumi meghatározására(amit aztán a hét végén a laboratoriumi gyakorlaton be is kellett mutatnunk).A feladat megoldásához internetet tudtunk csak igénybe venni,lévén a holland sajtót,könyveket és telefonhálozatot nem igazán lett volna értelme használni.Szerencsére ebben nekem helyzeti előnyöm volt,mivel a többi kollegától eltérően iskolánkban élelmiszerekből rendszeresen határozunk meg nitrittartalmat igy ennek kémiai alapjaival tisztában voltam.(igy véletlenül testhezállo feladatot kaptam ki,tudtam segiteni a csoportomnak).
És hogy hol tudtunk(illetve tudnak az ottani tanulok)internetezni,telefonálni?
Nos telefonálásra,fénymásolásra minden tanulo az iskolatitkárságon kiválthat egy plasztiklapot amelyet a titkárságon bármikor feltölthet és annak egyenlegének erejéig korlátlanuk telefonálhat fénymásolhat az iskola folyosoin mindenhol elhelyezett telefonokon fénymásolokon(érdekes ottjártunkkor sosem volt papirhiány miatt zárt gép!!).Nálunk szerintem egy hétig sem lenne egy ilyen gép épségben,állandó biztonsági őr nélkül.
Az internetezésre egy külön gépterem szolgált,ahol körben elhelyezve reggel 8-este 18 ig állando tanári felügyelet mellett 15-20 gép állt rendelkezésre.Ide bármikor be lehetett bárkinek menni(még nekünk is,mert kaptunk idéiglenes kártyát ),gyereknek,tanárnak,ahol az igazolokártya bemutatása után a teremben levő tanár egy szabad gépet tett on-line-ná,és ahol aztán korlátlan ideig lehetett böngészni,keresgélni.Gyakorlatilag nem nagyon voltak tiltott oldalak(az ottani rendszergazdák azt mondták,hogy csak a durva szexoldalak voltak letiltva,de a chat és hasonlo on-line beszélgető oldalak(mint ma az msn)nem,hiszen ezek a szobák nem csak a tanulási célu internetezést szolgálták,hanem bárki akár szabad oráiban is beülhetett magáncélbol.
A sebességgel én akkor meg voltam elégedve,bár nem figyeltem meg,de emlékei szerint minden oldal teljes gépparkhasználat mellett is gyorsan bejött nem voltak végtelen homokorázások,mint a sulinet rendszerben.Természetesen az internethasználati gyakorlatainkon is hamar kiderült a haza tanárok elmaradása,hiszen egy olyan egyszerű gyakorlatot képtelen volt megoldani a csoport,hogy keressünk egy magyar halászléreceptet az interneten.Bevallom,akkor(még)nekem sem sikerült:))Azota azért már fejlödtem:))
A holland kollegának akkor ez 3 kattintásra sikerült.))

Nos,miért is irtam le ezeket a tapasztalatokat?Igaz nem teljes mértékben passzol ez a e-learning témához,de ugy gondoltam érdemes kicsit megemliteni azt,hogy hol járt a holland szakképzés 1999-ben és hol tart a magyar sok sok év változtatása,fejlesztési elképzelése után ma?Tessék összevetni?Tessék ötleteket meriteni?Tessék megnézni az oktatásfejlesztésre kiirt pályázatokat??(most is van egy az OM honlapján,ahol bármilyen oktatásfejlesztő eszközre lehet pályázni,KIZÁRVA a harver eszközöket és szoftvereket.Gondolom csak falitáblákra meg müanyag demonstrácios virágra lehet).
Találunk megvalositásra érdemeseket?Találunk haza viszonyok között megvalosithatóakat?Sok sok kérdés.Megválaszolatlan évek ota.

És talán egy sokakat érdeklő kérdés,hogy ilyen munkakörülmények között mennyi volt a kezdő(!) tanári fizetés Hollandiában 1999-ben.Guldenről átszámolva olyan 400-450 ezer ft.
Hogy is szokták mondani a biróságokon?

Nincs kérdésem biró Úr!