Érdekes olvasnivalot kaptam néhány napja,web.2.0-ás eszközök alkalmazásárol az oktatásban.Tanulmányoztam és megprobáltam azokat az alkalmazásokat megismerni,melyeket a saját tanitási gyakorlatomban is sikeresen lehet(ne)alkalmazni.
Magam jelenleg laboratoriumi gyakorlatokat,,élelmiszervizsgálatokat oktatok,de az elmult évben(és talán a jövö évben is) lesz környezetvédelmi szakos hallgatónk,akiknek egy teljesen más struktura szerint kell elsajátitania a tananyagot.
A megismert alkalmazások közül véleményem szerint háröm olyat találtam amelyet én fel tudnék használni.
Talán a legismertebb a közösségi könyvjelzők(del.icio.us)használata.Ezen a nyilvános linkgyüjteményen a tanár(és igy a diákok is)szabadon közzétehetik azoknak a weboldalaknak a cimeit,melyeket érdemesnek találnak, a további tanulás szempontjábol később is felkeresni.Lehetőség van a témakörök szerint(tananyagegységek szerint)rendszerezésre csoportositásra is.Ezt az alkalmazást az élelmiszeranalitikusok gyakorlata során lehetne jol felhasználni,szorgalmi feladatként a tanuloknak szabványokat leirásokat kellene keresni a neten,és a talált linkeket publikálva a weben, a helyes és a későbbiekben is alkalmazható cimeket az ora keretében lehetne rendszerezni,véglegesiteni,közzé tenni.Érzésem szerint ez dinamikusabbá tenné a tanulok gyakorlati munkáját,szemben a mai gyakorlattal,amikor az eljárásokat,munkameneteket,előirásokat változtatás nélkül kapnak meg a gyakorlaton,de ha ezt maguknak kéne megkeresni akkor gyakorlatlanok lennének benne.Ez segitené igy az uj ismeretek befogadását,illetve az internet jobb használatot a napi munka,,dokumentácio során.
Természetesen ez csak abban az esetben lenne lehetséges ha otthon illetve a kollégiumban rendszeres internet hozzáférése lenne minden tanulonak,és elengedhetetlen lenne az ellenőrzéshez az iskolai laborban is egy internethozzáféréssel rendelkező gép.(egyenlőre ez utobbi még nincs)
A másik ,technikus osztályokban a vizsgatétel kidolgozásában jol hasznositható lehetőség a Google dokumentumok alkalmazás,amivel lehetőség van Óravázlatok,ábrák,táblázatok publikálására,megosztására.Jol lehetne alkalmazni on-line vizsgáztatásra,előre elkészitett sablonok,kérdőivek segitségével(mint azt a hollandia tapasztalatokat leiro bejegyzésemben is emlitettem,nyugaton ez már bevett gyakorlat sok intézményben)
Az analitika tantárgy szobeli vizsgatételeinél gyakori hogy vannak összefoglalo jellegű kérdések,melyek kidolgozásához több tananyagelemből kell összeszedni az alapot,ilyen esetekben is sokat segithet a tanulok áltam a neten publikált,és esetleg a tanár által on-line kijavitott leiratok,ábrák.Nagy segitség az is,hogy igy a tanár az esetleg lemarado vagy a feledattal elmarado tanuloval azonnal tud kommunikálni.Jol használhato uj ismeret közlésre is,bár mint irtam én ennek a hasznát ,főleg a rendszerezésnél,összefoglalalásoknál látom.Megfelelő tanulo közösségeknél ez fejlesztheti a közösségi összetartást,munkát is,hiszen minden tanulo munkája benne lesz az eredményben.Miután ezeknek a dokumentumoknak,jegyzeteknek az elkészitése az iskolában is elvégezhető,igy akár iskolai akár otthoni munkavégzést is el tudok képzelni.
A harmadik eszköz amit megfelelőnek találtam,az a Google Maps program.Ezt környezetvédelmi szakos hallgatok oktatásánál,uj ismeret feldolgozo orákon,illetve gyakorlati foglalkozásokon lehetne jol hasznositani.A google map egy olyan szolgáltatás,eszköz,ahol előre elkészitett fényképek,térképek segitségével virtuális sétát tehetünk olyan területeken ahova fizikailag esetleg nem juthatunk el,vagy ahol bár jártunk,de később a tananyagfeldolgozás során az ujboli visszatérés nélkül akarunk hivatkozni az ott taasztaltakra.A fényképekhez,térképekhez megjegyzéseket fűzhetünk,uj informácioval látva el az olvasot.
Környezetédeli gyakorlatok tantárgyhoz lehetne jol hasznositani,ahol a tananyagban benne van,hogy hazai és (ha van lehetőség)külföldi állatkertekbe,botanikus kertekbe,természetvédelmi területekre látogassanak el a tanulok,megismerve az ottani állat és növényvilágot.Meguszhatná a csapat a természetrongálást,ha a "gyüjtést"ami ehhez szükséges,csak fejben illetve egy fényképezőgép segitségével végezné,melyből a web 2.0 -ás alkalmazás segitségével a tanteremben, később állitanánk össze a meglátogatott hely képét,állatait növényeit.Egyes kevésbé elérhető területek esetén akár egy-egy tanulo is elkészithené ezeket a projekteket,melyeket a többieknek bemutatva történhetne a megismertetés,uj ismeret átadás.
Gyakorlati tapasztalataim azt mutatják az ilyen virtuális kalandozás az állat és növényvilágban sokszor azoknak a tanuloknak is felkelti az érdeklődését,aki szabadidejében,családdal máskor nem is jut a közelébe ezeknek a területeknek.
Természetes a cél megvalositásához elengedhetetlen több megfelelő optikai zoom-mal rendelkező digitális gép,scenner,illetve ha lehetséges hordozhato számitógép a terepi munkához.Ezek egy része ma már megtalálhatok az iskolákban, a gondot általában inkább az jelenti,hogy sokszor a megfelelő fényképkezelési iés feldolgozási ismereteik hiányoznak a tanuloknál,illetve a projektorok,számitógépek száma korlátozott egy-egy iskolában(már ahol van)
Ez volt az a három web 2.0-ás alkalmazás amit célravezetőnek találtam alkalmazni ,és melyeknek ugy gondoltam nincs a tanulástol elterelő más tulajdonsága.Ez utobbi Google map alkalmazást magam is meg fogom ismerni mivel december elején egy 3 napos tanári továbbképzés keretében erről a modszerről is kapok elméleti oktatást,illetve gyakorlati bemutatót.

Hollandiai tapasztalatok

1999-ben az indulo világbanki képzési projekt keretében több tanártársammal,és minisztériumi potenssel egyetemben egy hetes Hollandiai tanulmányuton vettem részt ahol a nyugat-europai szakképző iskolákban folyo képzésekről volt alkalmam benyomást szerezni.(kollegáim Írországban,Nagy Brittanniában illetve Kanadában is résztvettek hasonlom kurzuson,hasonló tapasztalatokról beszámolva).Miután nálunk ekkor indul be néhány iskolában(igy a miénkben is) kisérletképpen a moduláris képzés(ami nem teljesen azonos a jelenleg bevezetésre került modellel),így ezen látogatásnak az (is)lett volna a szerepe,hogy tanítási,tanulási technikákat sajátithassunk el,és hogy ennek a mai napig nem sikerült eleget tenni,annak okairól a beszámoló olvasása után döntsön a Kedves Olvasó.
Nos,maga a szakképzés hasonlo szisztémájú intézményrendszerben folyt,mint amit jelenleg nálunk probálnak bevezetni.Nálunk Térségi Integrált Szakképző Központok néven szerepelnek ezek,ott egyszerűen csak Központi Szakképző Központnak nevezik ezeket az intézményeket,melyek egy-egy nagyobb városban,vagy régióban,az azonos szakmacsoportban tanulók képzését(elméleti és gyakorlati) vállalta fel.Ez azt jelenti,hogy az alapképzést, az általános képzést meghagyták helyi szinten az alsobb szintű iskolákban,illetve gimnáziumoknak nevezett középfoku intézetekben,és a már szakmát választó tanulok utoló két éves képzése zajlik ezekben a központokban.(én egy faipari és vegyipari-környezetvédelmi szakmacsoportot képző Eindhoveni iskolában töltöttem el egy hetet,de elvittek Mastricht-ban illetve Delft-ben is egy hasonlo szisztémáju központba minket egy egy napra).
A heti órabeosztás hasonlo a haza rendszerhez,azzal a különbségel,hogy az elméleti és gyakorlati orák felosztása heti váltásban történt,tehát egy hétig csak gyakorlati foglalkozásaik voltak,majd a következő héten csak elméleti orákat tartottak.(ennek megfelelően,ha egy gyakorlati tanárnak a váltohéten nem volt esetleg orája,akkor azon a héten fizetett alapbéres szabadnapjai voltak,és forditva).A napi oraszám egy tanulora vagy tanárra leosztva is kb 7-8 ora volt,bár amikor kint jártunk emlitették,hogy az egyik szakmát teremhiány miatt délutáni oktatásban voltak kénytelenek oktatni,természetesen az ott tanito tanároknak,és tanulo diákoknak akkor délelőtt semmilyen más elfoglaltságot nem adva.(ez 12-18 oráig tartott).
Azokon a heteken,amikor tantermi,elméleti oktatást folyt,heti egy napon volt frontális osztálytanitás,uj ismeret átadó ora, abban a klasszikus modon,ahogy manapság is szokás hazánkban tanitani.A maradék négy napon már un.problémamegoldó illetve gyakorlo órák voltak,ahol az adott tananyagot minden diák egyéni haladási sebessége és tudása alapján dolgozta fel,tanári segitséggel.Ez kb a gyakorlatban ugy nézett ki,hogy a tanár minden héten az uj,elmondott tananyaggal kapcsolatban egy egy megoldandó problémát felvetett,melyből a tanulok egy-egy,számukra közel állo támát választva, a következő hétre felkészült.Ehhez igénybe vehetett telefont,internetet,könyvtárat vagy amit jonak látott,ebben nem volt megkötve a keze, a lényeg az volt,hogy a megoldásra illetve a problémamegoldások lehetséges modozataira saját magátol keressen ötleteket,lehetőségeket.A következő héten aztán a tanár ezeket a megoldásokat értékelte,illetve utmutatásokat adott arra,hogy ha valaki nem jutott el a megoldáshoz ennek mi lehetett az oka,vagy merre probálkozzon.Igy egy-egy probléma,téma megbeszélése,értékelése kb 1-2 hétet vett igénybe.Az értékelés során nem csak azt lehetett értékelni,hogy valaki elsajátitotta-e a tananyagot,illetve helyes eredményt kapott-e hanem azt is ha valakinél látszott az eredménytelenség esetén a belefektetett saját kutatómunka, a fáradság,az időráforditás.(igy hiába adott be valaki helyes megoldást,.ha annak lépéseiről nem tudott beszámolni-könyvből puskázta,és kitünő eredményt kaphatott az is,aki bár nem oldotta meg a problémát de a beadott munkájábol lehetett érezni a belefektetett munkát.)Igaz ez a tanár számára is pluszmunkát jelent,hiszen igy minden egyes tanulora külön kell figyelni,külön kell értékelni,de ez az ottani tanárleterheltség mellett azt mondták senkinek nem okoz nehézséget.(ott 99-ben a tanár heti oraszáma bár 26 óra volt,azonban semmilyen más adminisztrativ,iskolán kivüli,iskolamarketinges stb.munkát nem kell végezni a hazai helyzettel szemben).
Maga az ora menete,felépitése is eltért a hazai helyzetttől.Bár ott 50 perces orák voltak,azonban ez az idő csak az adott ora teljes idejét jelentette és nem azt az időt,emig egy tanárnak az adott teljes osztállyal foglalkoznia kell.Mit jelent ez?A gyakorlatban azt,hogy ha valamelyik tanuló az 50 perc letelte előtt befejezte az adott orára tervezett ismeretek feldolgozását,akkor a teremből nyugodtan távozhatott(és gyakorlatilag a következő ora kezdetéig az iskola területén a zsibongoban vagy a könyvtárban vagy az udvaron,internethelységben szabadon lehetett).Tehát az 50 perc csak a maximális időt jelentette egy támára és nem azt,hogy addig kötelező lefoglalni a tanulokat.
Bevallom ez is csak akkor derüt ki,mikor az orák alatt az ebédlőben tartózkodva többen megjegyezék a vendéglátoknak,hogy mit keres ennyi gyerek a zsibongoban meg az udvaron,és akkor magyarázták el,ezt a szisztémát.
Hazai körülmények között szocializálódott kollegáknak megjegyzem,hogy ilyen szisztéma bevezetésére nálunk nem látok lehetőséget,mivel a tanulok kulturális beidegződései nálunk ezt nem tennék lehetővé.Hollandiában,ha a tanulonak szabadideje volt,akkor a folyoson olvasgatott,beszélgetett,csocsozott,nálunk ugy hiszem inkább csak cigizne,törne zuzna,vagy szökni probálna az intézményől(tisztelet a kivételnek),és a tanáron többsége is rossz szemmel nézné a szabadon lézengő diákokat.
Maga az elméleti tanterem nem ugy néz ki mint nálunk,inkább ugy,mint nálunk egy informatikaterem.Magyarán minden tanári asztalon egy központi gép,projektorral,internettel,stb,és minden tanulói asztalon egy külön tanuloi gép(és nem is kakaobiztos,mert ott valamiért nem rongálják,ki tudja miért).A látott elméleti orák felépitése nagyjábol hasonlo volt,rövid elméleti bevezető,és táblavázlat után a tanulok,a gépekre telepitett szoftverek segitségével végeztek modellszámitásokat,elméleti és gyakorlati kisérleteket(nekünk.pl.falak szigetelését kellett modellezni hőátbocsájtási tényezők ismeretében,nagyon jo kis szoftver volt).Az orain feladatokat is a számitogépén megjelentetve kapta meg a tanulo,és kevés kattintással akár az internetes adatbázisban is keresgélhetett,ha esetleg egy-egy számitásnál vagy feladatmegoldásnál megakadt és elfelejtett dolgokat.(persze a tanár is ott volt ,meg a tankönyve is,igy szabadon választhatott a lehetőségek közül).Természetesen rákérdeztün,hogy ezek a programok honnan kerülnek a gépre,a válasz az volt hogy Hollandiában müködött egy olyan cég,amely kifejezetten oktatási célra fejleszt ki ilyen tudáscd-ket ,és nem csak általános témakörökben,hanem-amennyiben egy egy iskola erre igényt tart-speciális részterületek tanitására is(és mindez ingyen,szabadon másolhatóan,mivel ez a dolga!!!)(emlékeztetek mindenki arra,hogy ettől az évtől kezdve már a szobeli tételek megküldéséért is kemény pénzeket ohajt felszámolni kötelezően az NSZFI).Az iskolának saját hatáskörben is volt olyan embere,aki igény esetén ezek elkészitésével foglalkozott(őrá még rövidesen visszatérek).Szóval kötött témáju orákat láttunk,mégis fegyelem,rend és folyamatos munkavégzés folyt az orákan.
Érdekes volt a számonkérés a "dolgozatirás"modszere is.Természetesen ez sem papiralapon,hanem számitógépek segitségével zajlott. A tanulok a saját gépük előtt oldották meg a számitógépen kapott feladatokat,számpéldákat melyet a számitogép értékelt,és pontozott.Dolgozat előtt minden tanulo kapott egy kodszámot melyet a központi gép eltárolt a memoriájába,és minden tanuloi számitógép, a tanári gépbe berakott feladatokat tartalmazo cd-ről véletlenszerűen adta ki a feladatokat a tanuloknak,igy nehezen fordulhatott elő,hogy két egymás mellett ülö tanulo éppen egyanazt a példát oldja meg éppen egyidőben az adott feladatsorbol.Természetesen a már megoldott feladatokra adott időn belül bármikor visszatérhettek a tanulok,ha ugy érezték javitaniuk kell,de uj feladatot csak az előző feladat lezárását jelző tanuloi jelzés után osztott a gép.A tanár előre beállithatta a megoldásra szánt összidőt,igy a megkezdés után,ha eltelt ez az idő a számitógép automatikusan megállitotta a kitöltést,igy az elő nem fordulhatott,hogy egy-egy tanulo több időt kapott volna a feladat megoldására mint a másik.(ha meg valaki késve kezdte magára vethetett kevesebb ideje maradt).Maga az értékelés is gyorsan megtörtént,lehetőség volt arra(szöveges feladatnál)hogy a tanár a saját gépén ellenőrizze a megoldásokat és adjon rá pontot)de számpéldák esetén ezt a gép magátol is megtehette és ekkor a tanár számitógépén csak a kapott pontok és a megoldási százalékok jelentek meg a tanuloi kodszámokkal együtt.A kodszámok,és a nevek összevetése csak az értékelés után történt meg.(hogy ez miért volt előnyös?Mindenki beláthatja.Elmaradnak az otthoni,tulmunkás dolgozatjavitások,értékelések,másrész kihuzza a tanulok és szülök alól azt a hazai reklomálási gyakorlatot,hogy xy tanár pikkel a gyerekére,szivatja,stb)
És persze itt ismét volt egy fontos kérdés a csoportunkban,hogy ezeket a dolgozatokat,feladatokat mikor készíti el a tanár???Nos,megnyugtatlak kedves olvasom,ezeket NEM(vagy nem feltétlen) a tanár késziti.Emlitettem volt,hogy volt minden iskolában egy külön ezért alkalmazott szakember,aki ezzel foglalkozott.Magyarul ha xy kollega tudta hogy mondjuk ő csütörtökön dolgozatot akar iratni történelemből,akkor kb.hétfőn szolt ennek a kollegának,megmondva a témakört, a nehézségi fokozatot(1-5 ig voltak),esetleg néhány kérdést leadva neki,és a kollega csütörtökök reggelre elkészitette és cd-n odaadta a titkos,konyhakész akár azonnal a számitógépre tehető programot,kérdéssort.(kb napi 4-5 ilyet kellett készitenie ottjártunkkor,de már elég tekintélyes adatbázissal rendelkezett).Természetesen minisztériumi csoporttársunk nem átallotta megkérdezni,hogy mi van akkor ha valaki saját maga akarja ezt elkésziteni,van-e erre kapacitás,mire a hollandok csodálkozo arcal,mintha a kérdést sem értenék,rávágták,,hogy persze van mod rá,hazafele a villamoson a saját laptopján,minden tanár el tud rövid idő alatt egy ilyet sablon alapján késziteni.(és ekkor szembesültek a hollandok azzal a ténnyel,hogy a magyar tanári kar nem kap alapbol belépésekor munkaadojátol saját laptopot,illetve nem tud venni csekény félhavi fizetéséből akár egyet,szemben a kinti kollegákkkal).
Maga az év végi vizsgáztatás,már hasonlo szellemben rendszerben ment mint ami hazánkban is ismert,abban még a régi szobeli,gyakorlati irásbeli hármas dominált,azzal a kivétellel,hogy szinte minden gyakorlati feladat megoldásához modellezéséhez igénybe lehetett venni számitógépet,ha erre szükség volt.
(mi pl.ottjártunkkor belekostolhattunk tanuloként ebbe a rendszerbe a hét elején megkaptuk azt a gyakorlati feladatot,hogy képzeljük el,hogy a Rhone folyoba vegyi szennyezőanyag került,ami megnövelte a folyó nitrit tartalmát.Feladatunk az volt hogy a hét végére keressünk rá a megengedett nitrithatárértékekre,illetve keressünk rá megvalositható modszerekre leirásokra a nitrittartalom laboratoriumi meghatározására(amit aztán a hét végén a laboratoriumi gyakorlaton be is kellett mutatnunk).A feladat megoldásához internetet tudtunk csak igénybe venni,lévén a holland sajtót,könyveket és telefonhálozatot nem igazán lett volna értelme használni.Szerencsére ebben nekem helyzeti előnyöm volt,mivel a többi kollegától eltérően iskolánkban élelmiszerekből rendszeresen határozunk meg nitrittartalmat igy ennek kémiai alapjaival tisztában voltam.(igy véletlenül testhezállo feladatot kaptam ki,tudtam segiteni a csoportomnak).
És hogy hol tudtunk(illetve tudnak az ottani tanulok)internetezni,telefonálni?
Nos telefonálásra,fénymásolásra minden tanulo az iskolatitkárságon kiválthat egy plasztiklapot amelyet a titkárságon bármikor feltölthet és annak egyenlegének erejéig korlátlanuk telefonálhat fénymásolhat az iskola folyosoin mindenhol elhelyezett telefonokon fénymásolokon(érdekes ottjártunkkor sosem volt papirhiány miatt zárt gép!!).Nálunk szerintem egy hétig sem lenne egy ilyen gép épségben,állandó biztonsági őr nélkül.
Az internetezésre egy külön gépterem szolgált,ahol körben elhelyezve reggel 8-este 18 ig állando tanári felügyelet mellett 15-20 gép állt rendelkezésre.Ide bármikor be lehetett bárkinek menni(még nekünk is,mert kaptunk idéiglenes kártyát ),gyereknek,tanárnak,ahol az igazolokártya bemutatása után a teremben levő tanár egy szabad gépet tett on-line-ná,és ahol aztán korlátlan ideig lehetett böngészni,keresgélni.Gyakorlatilag nem nagyon voltak tiltott oldalak(az ottani rendszergazdák azt mondták,hogy csak a durva szexoldalak voltak letiltva,de a chat és hasonlo on-line beszélgető oldalak(mint ma az msn)nem,hiszen ezek a szobák nem csak a tanulási célu internetezést szolgálták,hanem bárki akár szabad oráiban is beülhetett magáncélbol.
A sebességgel én akkor meg voltam elégedve,bár nem figyeltem meg,de emlékei szerint minden oldal teljes gépparkhasználat mellett is gyorsan bejött nem voltak végtelen homokorázások,mint a sulinet rendszerben.Természetesen az internethasználati gyakorlatainkon is hamar kiderült a haza tanárok elmaradása,hiszen egy olyan egyszerű gyakorlatot képtelen volt megoldani a csoport,hogy keressünk egy magyar halászléreceptet az interneten.Bevallom,akkor(még)nekem sem sikerült:))Azota azért már fejlödtem:))
A holland kollegának akkor ez 3 kattintásra sikerült.))

Nos,miért is irtam le ezeket a tapasztalatokat?Igaz nem teljes mértékben passzol ez a e-learning témához,de ugy gondoltam érdemes kicsit megemliteni azt,hogy hol járt a holland szakképzés 1999-ben és hol tart a magyar sok sok év változtatása,fejlesztési elképzelése után ma?Tessék összevetni?Tessék ötleteket meriteni?Tessék megnézni az oktatásfejlesztésre kiirt pályázatokat??(most is van egy az OM honlapján,ahol bármilyen oktatásfejlesztő eszközre lehet pályázni,KIZÁRVA a harver eszközöket és szoftvereket.Gondolom csak falitáblákra meg müanyag demonstrácios virágra lehet).
Találunk megvalositásra érdemeseket?Találunk haza viszonyok között megvalosithatóakat?Sok sok kérdés.Megválaszolatlan évek ota.

És talán egy sokakat érdeklő kérdés,hogy ilyen munkakörülmények között mennyi volt a kezdő(!) tanári fizetés Hollandiában 1999-ben.Guldenről átszámolva olyan 400-450 ezer ft.
Hogy is szokták mondani a biróságokon?

Nincs kérdésem biró Úr!

Kis nehézségek árán,de sikerült felmérést végeznem az általam oktatott két technikus osztály internetezési szokásairől.Részemről ért néhány meglepő eredmény,válasz és sok olyan,amit a mai fiatalok életstilusát,tanulási szokásait ismerve nem ért váratlanul.
Két különbözö évfolyamban,érettségi utáni két éves technikusképzésben tanuló hallgatok töltötték ki a tesztet.
A felmérés során egyértelművé vált,hogy a fiatalok az internetet ma már éppen olyan hétköznapi eszköznek tartják,mint mobiltelefonjukat vagy a televiziot.Saját korosztályom,bár már már rutinszerűen használja az internetet,inkább csak informáciokeresésre vagy a kapcsolattartásra használja,mivel szocializációnk ugy alakult ki,hogy a virtualitás csak egy része az életünknek.Ezzel szemben a felmérés alapján számomra egyértelűen kiderült,hogy azok a tanulok,akik rendszeresen,hosszabb időn át használják a világhálot,nemcsak e-mail küldésre-sőt,főleg nem arra-használják,hanem külömbözö,ingyenes vagy ingyenesnek hitt anyagok,filek megszerzésére is előszeretettel használják.Különösen meglepő volt,hogy mig az oktatás során arra törekszünk,hogy felkeltsük az érdeklődést az internet mint informácioforrás alkalmazására is-sajnos a fiatalok nagyobb része ezt a lehetőséget nem használja ki.
Az okok közül a legtöbben azt emlitik,hogy az internet kevésbé megbizhato informácioforrás(még akkor is,ha a saját tankönyvüket tesszük fel a világhálora),jobban szeretnek a régi hagyományos modon tankönyvekből,vagy az iorai jegyzeteibkből tanulni.(ezzel kapcsolatban következő blogbejegyzésemben ezirányu saját tapasztalataimrol is ejtek néhány szot).Meglehetősen sablonosan nevezték meg azokat az internetes oldalakat is melyeket társaiknak ajéánlanának.Gyakorlatilag a keresőrendszereket illetve néhény ismertebb metaoldalon,linkgyüjteményen kivűl más,konkrétabb egyes témához kapcsolodo oldalt egyik tanulo sem nevezett meg.
Meglehetően népszerű körükben a különbözö közösségi oldalak felkeresése,az azon fonodo kapcsolatok ápolása,mélyitése.Ennek veszélyeivel azonban vagy nincsenek tisztában vagy nem tartják reálisnak,általában ugy gondolkodnak,hogy azb csak MÁSSAL történhet meg.
Szerencsére a megkérdezett tanulok nagyobb része nem a virtuális világban él,ezeket a kapcsolattartási formákat csak kiegészitőnek,alkalminek gondolja és előnyben részesiti az élő kapcsolattartást,bár ezt nem tudom,hogy a kiemelt két osztára jellemző viselkedés-e vagy máshol is általános-e mert a media,és a szociologiai tanulmányok sokszor ennek ellenkezőjéről számolnak be.
Szinte egyetlen tanuló sem emliette a felhasználás rovatban az internet tananyagok keresési forrásaként.Saját tapasztalataimbol kiindulva ez hazánkban olyan speciális területeken mint az élelmiszeripari vizsgálatok,valoban nagyon nehéz feladat ennek okairol későbbi blogbejegyzésemben irok néhány tapasztalatot.Közismereti tantárgyakkal kapcsolatban azonban néhányan megemlitették az internetet mint informácioforrást(is),bár véleményem szerint ennek legföbb oka az hogy a felmérés érettségi utáni tanulok szokásaival foglalkozott amikor már ezeket a tantárgyakat nem tanulják,igy valoszinűleg alacsonyabb évfolyamban ez a kép némileg változhat.Meglehetősen sokan emlitetteék,a wikipédia nyilt forrásu internetlexikont amit én szintén a tulzott reklámozásnak tulajdonitok,mivel saját tapasztalataim szerint a rajta szereplő informáciok sokszor hiányosak,vagy félrevezetőek,magam részéről nem mindig ajánlom forrásanyagnak.
Sajnálatos,hogy afelmérésemből az derült k,hogy a tanulok sokszor senkivel nem tudják megbeszélni a weben talált információkat,vagy ltaluk problémásnak itéld dolgokat.Ennek okát főleg abban látom,hogy szüleik kevésbé befogadokészek ezekkel az uj tipusu informácioforrások iránt,a tanulok közül többen mondták azt,hog szüleik nem tudjék sem a számitogépet (ig az internetet)sem kezelni,igy ha problémával találkoznak sokszor még a kérdéseket sem tudják megfelelően kezelni.Ebben éppen ezért a saját korosztály vélemény,befolyása érvényesül jobban.
Jellemző volt a felmérésre,hogy magát az e-learning szot egyik tanulo sem ismerte ,bár a teszt utána beszélgetés során amikor a kérdést ujra megbeszéltük,néhány segédmondat után szinte mindenki heylesen tudta beazonositani,mit is jelent,és -véleményem szerint tévesen-de ugy gondolta hogy ebben a mindennapokban ö is tevékenyen résztvesz.
Sajnos,mint azt a bemutatkozásom során már emlitettem,ismkolánk informatikai fejlesztése meglehetősen egyoldalu volt az elmult években.A pályázaton nyert számitogépeket az évek során sokszor nem a pályázo munkaközösség,hanem az informatikusok kapták meg,akik-mondvacsinált indokokra valo hivatkozással- ezeket a gépeket zárt,más tanárok által nem bejárható termekben helyezték el,ahol a tanulok csak meghatározott időpontokban és napokon juthattak informatika orán kivül a gépekhez.Én magam is már vagy kétszer nyertem pályázaton gépeket,amelyekből viszont egyetlen darabot nem kaptam soha,miközben az uj tipusu modulásis szakképzés vizsgáztatása számitogépes szoftverkezelést és értékelést is előir a tanuloknak.Ezért nem is volt számomra meglepő,hogy a hallgatok nem tudták azt sem,hogy az iskolában 3 darab aktiv tábla is van(melynek országos bevezetésében iskolánk két tanárnője is aktival résztvett a roadshow-kon bemutatókon,EU-s versenyeken).Sajnos mivel ezeket az eszközöket nem ismerték,igy azok használhatoságárol sem lehetett véleményük.Azonban az egyértelmüen kiderült,hogy velünk,gyakorlati tanárokkal együtt ő is nagyon hiányolják a könnyen elérhető,munkahelyekre telepitett vagy onnan könnyen elérhető számitogépes eszközöket de ebben mind a pályáztatási,közbeszerzési rendszereknek,mind az iskolavezetésnek gyökeres változásokon kéne átesni véleményem szerint.(persze tudom egy informatikatanár vagy egy gazdasági igazgato ezeket a kérdéseket határozottan más szemmel látja,nem?)
Meglehetős örömmel fogadtam azt a tényet,hogy a felmérés során az derült ki,hogy a számitogéppel rendelkező tanulok nagyobb része nem játékra,külömbözö játékprogramokra használja a gépeket(talán már kinöttek ebböl,vagy a játékok ára miatt nem elterjed ebben a két osztályban).Bár a felmérés anonim volt azért ismerve őket valoszinüsitethető,hogy kik voltak azok akik feltüntették az hogy sokat játszanak a gépeken on-line és off-line játékokat.Sokszor az orai viselkedésük is gyökeresen eltér társaiktol,izgágábbak,nehezebben fegyelmezhetők.
Érdekes volt,annak a fogalomnak a nem ismerete,hogy "netgenerácio".Feltehetőleg ezt azért nem ismerték vagy nem tudták leirni,hogy mi az mert benne élve nekik ez már teljesen természetes létforma,igy csak azok tudják pontosan körülhatárolni ennek a fogalomnak a határait,akik már idősebb koruknál fogva előtte is éltek.A mai 18-20 éves generácio gyakorlatilag az internettel egy időben született,igy számukra ez teljesen természetes,nem igazán tudnak különbséget tenni a net illetve az előtte levő generáciok között(véleményem szerint ebben már a mai egyetemisták sem biztos hogy pontos körülhatárolást tudnának adni)
a web 1.0-ás eszközökre valo utolso kérdések(oktatoCD-k,stb) válaszai nem okoztak nagy meglepetést számomra,ismerve azokat az anyagokat amelyeket a szakképzés során ilyen célra fel tudunk használni.Bár a tanulok láttak és használtak ilyen segédanyagokat(sőt a mi iskolánk is rendszeresen résztvesz ilyen anyagok,dvd-k,videok készitésében is),ezeket az anyagokat szinte csak egyes bonyolultam folyamat bemutatására szemléltetésére tudjuk felhasználni esetleg ismeretrögzitésre,elmélyitésre.Igy meglelő,hogy jobbára ezeken a cd-ken sem az ujszerűséget fedezték fel,hanem a képeket, a videokat,tehát azokat az anyagokat emlitették ki előnynek,amivel látványosabbá,hamarabb bemutathatová tették a tananyagot.Kevésbé volt interaktiv,mivel ezek közül az anyagok közül kevés tartalmaz ilyen komponenseket(bár magam találkoztam már jo anyagokkal,pl. a BISEL vizsgálatokra kiadott oktatócd-kkel,melyeket a tanulok sokszor le is másolnak,haza is visznek és iskolai szünetekben is szivesen használják,játékosan rögzitve igy a tananyagot)
Összefoglalva a tanulok anonim felmérése részemről abban okozott meglepetést,hogy -a várt sztereotip eredménytől ellentétben-mennyire többsikuan kezelik ezt a témát,nem csak a szorakozásra illetve játékra használva azt,hanem a mindennapi életükben is,napi problémáik megoldásában.
Sajnos azonban kevésbé örültem annak a ténynek,hogy a sok erőfeszités ellenére még most sem alkalmasak tanuloink nagy része arra hogy a tanárt csak tutorként elfogadva a web segitségével tanuljon,informálodjon,és ebben ugy érzem nem csak a tanároknak hanem az elmult évek oktatási anyag fejlesztőiknek is nagy szerepe van,de ezzel kapcsolatos külföldi tapasztalataimrol holnap számolok be.

Na végre,sikerült emberi időben hazaérnem.Akik esetleg hiányolták a bejegyzéseket sajnos ennek technikai okai voltak.A suliban a mult hét folyamán valamilyen technikai ok miatt nem volt net,idehaza meg egy napközbeni továbbképzés miatt csak naponta 5-6 perc jutott számítógépezésre.Ez max arra volt elegendő,hogy a naponta érkező hivatalos leveleimet megtekintsem,másra nem igazán.
Azonban tegnap este tizenegy körül végre sikerült végigolvasni azt az információs anyagot,melyet az e-learning rendszerek fejlődéséről,illetve az alkalmazott technikákrol kaptunk.Volt egy két gondolkodásra késztető fejezet benne.Bevallom ezekkel a technikákkal kapcsolatban az elmult évek során kaptam némi betekintést,külföldi iskolákban történt látogatások,illetve a saját iskolánkban megvalosulo pályázatokkal kapcsolatos tapasztalataim okán.
Gondolataimat még ma vacsora után,néhány kis fejezetbe csomagolva megosztom a Kedves olvasóval.
Hogy valami sikerélményem is legyen,bár,mint előző bejegyzésemben irtam,technikailag azt,hogy számitogép előtt mérjem fel tanuloim internetezési szokásait az iskolnkban nem megvalositható,azonban nyomtatott formában,a tesztet mégis sikerült kitöltetnem két technikus osztályban,melynek adatait(anonim modon),én is be tudtam gépeltetni a moodle oldalán.Olvasgatva a tanulok válaszait néhány következtetést sikerült levvonom,melyet a következő bejegyzésemben osztok meg.

Második napom eléggé zsufoltan kezdődött,temetőlátogatás,utána az internetszolgáltatóm kavart már megint bele a szerződésembe.Most aztán már fogalmam sincs ,hogy mikor milyen netem van,és mikor melyiket kötik be vagy le.:((
Haladtam kicsit az olvasnivalokkal is a továbbképzésben.Kitöltöttem néhány keresztrejtvényt,meg akasztofás játékot.Bevallom ezeket az akasztofás játékokat tanulokkal már én is játszottam az iskolában ,bizonyos fogalmak illetve kifejezések rögzitésére,begyakorlására,jo ötletnek tartom.A neten találhatóval kapcsolatban talán az egyetlen kifogás abban lehet hogy szinte mindegyik valamilyen angol nyelvű röviditésre szakszóra kérdezett rá,igy aztán nem is tudtam teljesen kitölteni azt.
Ma megprobálok este a kevés gép előtt tölthető időben az olvasnivalokban is továbbhaladni,sajnos lassan haladok,mert napközben nem vagyok itthon és az esti 1-2 ora nem mindig elegendő a mélységben valo áttekintéshez,de talán majd kinyomtatom a legfontosabbakat.
Láttam tanulói teszt is lesz.Azt még nem tudom hogy fogom kitöltetni számitógép és nethozzáférés nélkül a tanulokkal(miutána suliban csak az informatikusok használhatják a géptermet és csak ök tudnak bejutni az elzárt kulcsokkal).
valoszinüleg kinyomtatom a tesztet és kitöltés után én viszem be ezeket egyenként a rendszerbe.Milyen ötlet??
Vagy nem tudom,,,majd addig eldöntöm.

első nap

Nos,a tenegen projekt keretében azt a feladatot kaptam,hogy hozzak létre egy blogot,amit most sikerült is megtennem.Eddig nem blogoltam,csak forumokon "nyomultam".Remélem lesz sok minden,amit meg tudok majd igy is osztani másokkal.