Érdekes olvasnivalot kaptam néhány napja,web.2.0-ás eszközök alkalmazásárol az oktatásban.Tanulmányoztam és megprobáltam azokat az alkalmazásokat megismerni,melyeket a saját tanitási gyakorlatomban is sikeresen lehet(ne)alkalmazni.
Magam jelenleg laboratoriumi gyakorlatokat,,élelmiszervizsgálatokat oktatok,de az elmult évben(és talán a jövö évben is) lesz környezetvédelmi szakos hallgatónk,akiknek egy teljesen más struktura szerint kell elsajátitania a tananyagot.
A megismert alkalmazások közül véleményem szerint háröm olyat találtam amelyet én fel tudnék használni.
Talán a legismertebb a közösségi könyvjelzők(del.icio.us)használata.Ezen a nyilvános linkgyüjteményen a tanár(és igy a diákok is)szabadon közzétehetik azoknak a weboldalaknak a cimeit,melyeket érdemesnek találnak, a további tanulás szempontjábol később is felkeresni.Lehetőség van a témakörök szerint(tananyagegységek szerint)rendszerezésre csoportositásra is.Ezt az alkalmazást az élelmiszeranalitikusok gyakorlata során lehetne jol felhasználni,szorgalmi feladatként a tanuloknak szabványokat leirásokat kellene keresni a neten,és a talált linkeket publikálva a weben, a helyes és a későbbiekben is alkalmazható cimeket az ora keretében lehetne rendszerezni,véglegesiteni,közzé tenni.Érzésem szerint ez dinamikusabbá tenné a tanulok gyakorlati munkáját,szemben a mai gyakorlattal,amikor az eljárásokat,munkameneteket,előirásokat változtatás nélkül kapnak meg a gyakorlaton,de ha ezt maguknak kéne megkeresni akkor gyakorlatlanok lennének benne.Ez segitené igy az uj ismeretek befogadását,illetve az internet jobb használatot a napi munka,,dokumentácio során.
Természetesen ez csak abban az esetben lenne lehetséges ha otthon illetve a kollégiumban rendszeres internet hozzáférése lenne minden tanulonak,és elengedhetetlen lenne az ellenőrzéshez az iskolai laborban is egy internethozzáféréssel rendelkező gép.(egyenlőre ez utobbi még nincs)
A másik ,technikus osztályokban a vizsgatétel kidolgozásában jol hasznositható lehetőség a Google dokumentumok alkalmazás,amivel lehetőség van Óravázlatok,ábrák,táblázatok publikálására,megosztására.Jol lehetne alkalmazni on-line vizsgáztatásra,előre elkészitett sablonok,kérdőivek segitségével(mint azt a hollandia tapasztalatokat leiro bejegyzésemben is emlitettem,nyugaton ez már bevett gyakorlat sok intézményben)
Az analitika tantárgy szobeli vizsgatételeinél gyakori hogy vannak összefoglalo jellegű kérdések,melyek kidolgozásához több tananyagelemből kell összeszedni az alapot,ilyen esetekben is sokat segithet a tanulok áltam a neten publikált,és esetleg a tanár által on-line kijavitott leiratok,ábrák.Nagy segitség az is,hogy igy a tanár az esetleg lemarado vagy a feledattal elmarado tanuloval azonnal tud kommunikálni.Jol használhato uj ismeret közlésre is,bár mint irtam én ennek a hasznát ,főleg a rendszerezésnél,összefoglalalásoknál látom.Megfelelő tanulo közösségeknél ez fejlesztheti a közösségi összetartást,munkát is,hiszen minden tanulo munkája benne lesz az eredményben.Miután ezeknek a dokumentumoknak,jegyzeteknek az elkészitése az iskolában is elvégezhető,igy akár iskolai akár otthoni munkavégzést is el tudok képzelni.
A harmadik eszköz amit megfelelőnek találtam,az a Google Maps program.Ezt környezetvédelmi szakos hallgatok oktatásánál,uj ismeret feldolgozo orákon,illetve gyakorlati foglalkozásokon lehetne jol hasznositani.A google map egy olyan szolgáltatás,eszköz,ahol előre elkészitett fényképek,térképek segitségével virtuális sétát tehetünk olyan területeken ahova fizikailag esetleg nem juthatunk el,vagy ahol bár jártunk,de később a tananyagfeldolgozás során az ujboli visszatérés nélkül akarunk hivatkozni az ott taasztaltakra.A fényképekhez,térképekhez megjegyzéseket fűzhetünk,uj informácioval látva el az olvasot.
Környezetédeli gyakorlatok tantárgyhoz lehetne jol hasznositani,ahol a tananyagban benne van,hogy hazai és (ha van lehetőség)külföldi állatkertekbe,botanikus kertekbe,természetvédelmi területekre látogassanak el a tanulok,megismerve az ottani állat és növényvilágot.Meguszhatná a csapat a természetrongálást,ha a "gyüjtést"ami ehhez szükséges,csak fejben illetve egy fényképezőgép segitségével végezné,melyből a web 2.0 -ás alkalmazás segitségével a tanteremben, később állitanánk össze a meglátogatott hely képét,állatait növényeit.Egyes kevésbé elérhető területek esetén akár egy-egy tanulo is elkészithené ezeket a projekteket,melyeket a többieknek bemutatva történhetne a megismertetés,uj ismeret átadás.
Gyakorlati tapasztalataim azt mutatják az ilyen virtuális kalandozás az állat és növényvilágban sokszor azoknak a tanuloknak is felkelti az érdeklődését,aki szabadidejében,családdal máskor nem is jut a közelébe ezeknek a területeknek.
Természetes a cél megvalositásához elengedhetetlen több megfelelő optikai zoom-mal rendelkező digitális gép,scenner,illetve ha lehetséges hordozhato számitógép a terepi munkához.Ezek egy része ma már megtalálhatok az iskolákban, a gondot általában inkább az jelenti,hogy sokszor a megfelelő fényképkezelési iés feldolgozási ismereteik hiányoznak a tanuloknál,illetve a projektorok,számitógépek száma korlátozott egy-egy iskolában(már ahol van)
Ez volt az a három web 2.0-ás alkalmazás amit célravezetőnek találtam alkalmazni ,és melyeknek ugy gondoltam nincs a tanulástol elterelő más tulajdonsága.Ez utobbi Google map alkalmazást magam is meg fogom ismerni mivel december elején egy 3 napos tanári továbbképzés keretében erről a modszerről is kapok elméleti oktatást,illetve gyakorlati bemutatót.